=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Elkötelezettség, szerelem, a partner megtartása
SZEKERES VERONIKA
SZEKERES VERONIKA
- 2017. 03. 08. 14:37

timthumb (42).jpg

 „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny, 
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, 
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak, 
De együtt örül az igazsággal. 
Mindent eltűr, mindent elhisz, 
Mindent remél, mindent elvisel. 
A szeretet soha el nem múlik.” 1Kor 13,4-7.

 Egy majdnem 2000 évvel ezelőtti korintusbeliekhez írt levélben Pál apostol szavakba foglalta azt, amit a legtöbb ember csak a szívében érez. A szeretet szükségességéről, állandósságáról, jelleméről beszélt, megkísérelve megérteni ennek az érzelmi kötődésnek a lényegét, mely összehozza az embereket azért, hogy kapcsolatot alakítsanak ki egymással, és ezeket tartóssá tegyék. A szeretet központisága az időn és kultúrán keresztül történetekben, költeményekben, játékokban és zenében is tükröződik.


Annak ellenére, hogy a romantikus szerelmet a nyugati civilizációnak tulajdonították a történelem során, a tudósok meggyőzően alátámasztották, hogy a romantikus szerelem és a párok szoros köteléke meghaladja az idő és a kultúra határait. Az, hogy a szeretet mindenhol ott van, azt mutatja, hogy nagyon fontos szerepet játszik az emberi evolúcióban is, birtokolva a szoros köteléket, mely a reproduktivitás sikerességéhez járul hozzá. Ez a folytatásos cikk egy evolúciós pszichológiai megközelítést fog bemutatni a szerelemről, mint az emberek közötti talán legszorosabb, legérthetetlenebb kötelékéről, hiszen az evolúciós megközelítés a kultúra és a fajok közti viselkedés, különösképp a szex és a reprodukció kutatásában igencsak nagy és hatásos magyarázó erő, így az evolúciós pszichológia egy fő nézőpontnak mutatkozik ezeknek az intim kapcsolatoknak a tanulmányozásában.

Mik is a sikeres szaporodás alapvető elemei? Elsősorban nagyon fontos a társhoz való vonzódás, majd a társ megtartása, a vele való sikeres szaporodás és az utódok túlélésének biztosítása ahhoz, hogy ők is elérjék a reproduktív kort. Sok elméletalkotó úgy gondolja, hogy a romantikus szerelem, mint az elköteleződés eszköze azért alakult ki, hogy az anyák és apák közötti kapcsolati kötődés fennmaradjon, és hogy serkentse az utódba való közös befektetést. Mivel az apáknak reprodukciós érdekük fűződik az utód túléléséhez, ezt kihasználva képesek voltak elkötelezett, hosszú távú kapcsolatokat kialakítani, ami nagyobb biztonsággal szolgálja az utódok túlélésének lehetőségét. A kötődés kialakításában és fenntartásában a szülői befektetés „hasznosságát” jól mutatja a következő példa: az ipari fellendülés előtti időkben javult a csecsemők egészsége és csökkent a csecsemőhalandóság. Ennek okát nemcsak abban kell keresni, hogy mivel a férfiak elmentek dolgozni, a nők több időt tölthettek a csecsemővel, hanem hogy a munkavállalással nőtt a család szocio-ökonómiai státusza is, mely biztosította számukra a jobb/minőségibb ételt és biztonságot, a gyerek szociális kompetenciájának, iskolai teljesítményének növekedését, a lányok pubertásának későbbi kezdetét, és ezáltal a gyerekek felnőttkorban jobb szocio-ökonómiai státuszt tudtak elérni.

Minden ismert kultúrában létezik a romantikus szerelem, a házassági kötelék pedig egy egyetemes jellemzője az emberi létezésnek. Helen Fisher, a szerelem és a ragaszkodás tudományos kutatásának egyik legelismertebb szaktekintélyének, a szerelem világhírű tudósának modellje szerint a párválasztási viselkedést 3 elhatárolható érzelmi rendszer irányítja: a nemi vágy, a szerelmi vonzalom és a kötődés, ezek működését pedig egy egyedi idegi aktivitás-sorozat vezérli. A nemi vágyat az a motiváció, hogy az egyén felfedezze a szexuális lehetőségeket, ami összefüggésben áll az ösztrogénnel és az androgénnel. A vonzalom arról szól, hogy az egyén figyelemmel legyen a másik nem tagjaira és ki tudja választani a megfelelő párt magának, majd érzelmi egyesülésre vágyjon az adott személlyel – ez a dopamin és a noradneralin magas szintjével és a szerotonin alacsony szintjével áll kapcsolatban. 

A kötődés rendszerét pedig felismerhetjük a közelség, a komfort és biztonság, valamint az érzelmi függés fenntartásából; ezek az oxitocinnal és a vazopresszinnel függnek össze. Pl. egy MRI-vizsgálat során a szerelmes embereknél az agy azon részei váltak aktívvá, melyek a jutalommal állnak kapcsolatban (ugyanaz, amit a kokain aktivál pl.), viszont akkor nem aktivizálódtak, mikor csak egy ismerősre kellett gondolniuk. Fisher vonzalom és kötődés elmélete hasonlít Bowlby elméletéhez, mely szerint az anya és gyermeke közti kötődés egyet jelent a biztonsággal, ami a túlélés szerves része, mert az evolúció a csecsemőket „felvértezte” olyan viselkedésmódokkal, melyek a gondozó közelségét és védelemadását célozzák meg olyan helyzetekben, mikor a támogatás elengedhetetlen.

A párkapcsolati kötelék nemcsak egyetemes jelenség az emberiségnél, hanem kapcsolódik a pszichológiai és fizikai egészséghez is. Rossz, nem megfelelő kapcsolati élettel nagyobb az esély a betegségekre, pl. a szívrohamra. A legboldogabb fiatalok azok, akik elégedettek a szerelmi életükkel, azok, akik közeli kapcsolatokkal „rendelkeznek”, jobban meg tudnak küzdeni a különböző stresszekkel, mint pl. haláleset, nemi erőszak, munkahely elvesztése, betegségek stb. Ráadásul a házas nők és férfiak sokkal nagyobb boldogságról számolnak be, mint azok, akik soha nem voltak házasok, egyedül élnek vagy elváltak. Fisher rámutat arra is, hogy annak ellenére, hogy a hosszú távú kapcsolatoknak reproduktív előnyei vannak, annak a vágya, hogy egy kapcsolatban maradjunk egy életen át, már túlmutat azon a funkción, hogy ez az utódról való gondoskodás időszaka legyen.

Ennek ellenére a legtöbb kultúrában a házasságok nem tartanak egy életen át, a legtöbb társadalomban bevett gyakorlat a válási procedúra, sőt, a házasságon kívüli viszonyok (egy kutatás résztvevőinek 30%-a számolt be legalább egy ilyenről) és a válások leggyakoribb oka maga a hűtlenség. Okok: az emberi fajban benne vannak olyan párválasztási stratégiák, mint a hosszú távú elköteleződés, a rövid távú, alkalmi és nagyszámú szexuális kapcsolat, melyek megmagyarázzák a szerelem érzését a partner iránt, a nemi vágyat a különböző partnerek iránt és a párkapcsolati (mint hosszú távú, szoros kötelék a partner iránt) elégedetlenséget. De azt is hozzá kell tenni, hogy a férfiak és nők egyaránt motiváltak a hosszú távú kapcsolatok kialakítására, mind reproduktív célok érdekében, mind a romantikus szerelem jelenléte céljából (biztonság elérése, elégedettség, segítségnyújtás az utódok felnevelésében stb.).


Ajánlott könyvek és videók a témában:
Fisher, H. (2009): Te vagy az én párom. Nyitott Könyvműhely Kiadó KFT, Budapest
Fisher, H. (2010): Miért szeretünk? – A szerelem természete Nyitott Könyvműhely Kiadó KFT, Budapest
Helen Fisher elmeséli, miért is szeretünk, és miért csalunk meg: (
angol, magyar felirattal)
Helen Fisher anulmányozza a "szerelmes agyat" (
a cikkben szereplő MRI – vizsgálat, angol nyelv, magyar felirattal)

 

A blogbejegyzést SZEKERES VERONIKA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK