=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Budapesti Anarchista Színház - Többszörös Orgazmus (Ajánló/Élménybeszámoló)
ILYÉS VIRÁG
ILYÉS VIRÁG
- 2017. 03. 09. 12:42

budapesti.jpg

 Dossie Eastion és Janet W. Hardy: Szexbolondok Illemtana c. könyve alapján

 Nem fogok szépíteni, sem kertelni, esetleg szavakat kerülni. Egyszerűen felesleges, inkább robbanjanak a szavak és menjünk vissza az időben odáig, hogy egy szokatlan kedd este betoppanok a Sirály kapuján és tea adományt adok egy színdarab küszöbén.

 
A fotelek megtelnek, s szépen lassan kitárul a rejtett ajtó, ami villanást ereszt egy fényképező retináján, valami rikító fény, ami ’reset’ gombot nyom minden betanult formára, amire eddigi életed építetted.
 
Az ajtón túl, vár rád minden, az etikus ribanc tolmácsolásától az éneklő patkányokon át, a kezdő swing párocskáig, akik nem táncolnak, maximum saját dallamukra ringatóznak mások ágyába dőlve. 
 
Kuszán írok, rejtve beszélek, noha nem kívántam körül tangózni a témát. Inkább utat nyitnék valami újhoz, s ha követitek a ritmust talán ti is ráéreztek arra a dallamra, ami elejétől a végéig, a pincétől a padlásig, a sorok alatt, fölött és közben, de átjárja ezt a színes kis világot. Ahol bizony, van élet, s nem is akármilyen! Üljetek be a homályba, egy színdarab fogsorába és lássátok azt, amit én próbálok hurokba kanyarítani most.
 
Kedves világ! Ezennel meginvitállak egy előadásra, melynek főszereplője nem más, mint a csodálatos, az elképzelhetetlen, a lenyűgöző… (Dobpergést kérek) Poliamória! Művésznevén: többszívűség. A darab fordítója pedig a B(udapesti) A(narchista) Sz(ínház), mely nem kevesebbel próbálkozik meg, mint, hogy fátylat bontson az etikus nem monogám kapcsolatok rejtélyéről, s tolmácsként segítőkezet nyújtson a témában kevésbé jártas hallgatóságnak. A provokatív téma kapcsán ezer és egy kérdéssel bombáznak minket a társulat tagjai, nem kímélve senkit és semmit az intim, szexuális töltetű jelentek élethű ábrázolásától sem.
 
Nem is hiába, hiszen a közönség tagjai, az önfeledt szórakozás, harsány nevetés egy-egy szünetében, s pláne a darab utáni csend rejtekében gondolkodnak. Járják az elme köreit, végtelenül, mókusként cikázva.
 
’Miért ne élhetnénk, egy olyan világban ahol mindenki kiterjesztheti a szexuális szabadságát? Ahol vágyaid megszabadulnak a józanész alól? Ahol az érzés az úr, ahol nem kötnek normák? Ahol azt csinálsz, amit akarsz, és azzal, akivel jónak találod 
 
(nem mellékesen úgy, és olyan formában, ahogy a leginkább élvezed)? Miért nem engedjük azt a csöpp kis megmaradt ösztön ént körbe rohangálni?  Útnak ereszteni és azt mondani, vezess? Miért érzünk szégyent, ha beletenyerelünk valami szentségtörő sárdagonyába? Például, ha egyszerre több embert szeretünk ugyanazon módon… Életképes ez egyáltalán? Lehet-e több ember vendége ágyunknak, főképp etikusan? S mégis miért adnánk helyet ennek az egésznek életünkben.
Végül pedig, miért ne?
 
Miért ne legyünk Szexbolondok? Hogy engedjük el a gyászos féltékenységet és közben milyen szabályokat fektessünk le? Miért mondjuk azt, hogy lehetetlen az, amit elítélünk. S miért ítéljük el, ha tudjuk, hogy számunkra sem lehetetlen?’
 
A két óra elrepül és nem, hogy feszítene a téma, inkább hinni kezded, sőt, természetesnek tekinted azt, hogy amit látsz talán a valóság. Rájössz arra, hogy az élet másképp is élhető, s valóban igaz, hogy igenis több vágányra tévednek azok a bizonyos Déli pályaudvarról szánkózó vonatok.
 
Triádok, szexturkáló, az első maszturbáció? Nem kérnék korrektúrát.
A többszörös orgazmus nem tűr szépítést. 
Azonban figyelmet igen.

A blogbejegyzést ILYÉS VIRÁG pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK