=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A férfi agy
HÓDI ADRIENN DÓRA
HÓDI ADRIENN DÓRA
- 2017. 03. 09. 12:48

timthumb.jpg

 Évszázadok óta foglalkoztatja a tudományokat a kérdés, hogy a nemi szerepek közötti különbség pusztán társadalmi hatásokra vezethető-e vissza, vagy genetikai gyökerei is vannak. Egyesek kizárják a biológiai hatásokat, és úgy vélekednek, hogy a nevelésnek van a legmeghatározóbb szerepe a nemi szerepek kialakulásában, hiszen globálisan érvényes, hogy a lányoknak a babázás való, míg a fiúknak az agresszívabb játékok, mint az autók vagy a robotok.

 Louann Brizendine neuropszichiáter szerint a férfi és a női agy éppen akkora mértékben eltérő, amely magyarázattal tud szolgálni az eltérő nemi viselkedésre és a nemi szerepek kialakulására. A legalapvetőbb különbség férfi és nő között, hogy a férfiak minden egyes sejtjében Y kromoszóma található, míg a nőknél ugyanez igaz az X kromoszómára. A viselkedést befolyásoló legfontosabb hormonok a férfiaknál a tesztoszteron, ami a szex-és az agresszióhálózatokat aktiválja; a vazopresszin, vagyis a lovagiasságért és a monogámiáért felelős hormon; és a Müller-féle gátló anyag (MIS), ami elnyomva minden nőiességet, a férfiak defeminizátoraként funkcionál. Ezzel ellentétben a nőknél az oxitocin és az ösztrogén van túlsúlyban. Előbbi fokozza az empátiát, a bizalmat, a kötődést és a higgadtságot, utóbbi pedig az összetartozás érzését. A férfiak szervezetében is jelen vannak ezek a hormonok, ám csak bizonyos életszakaszokban jutnak jelentősebb szerephez. Lássuk tehát a férfiak élettani szakaszait!

A kisfiú


A fiú magzat agyát már nyolc héttel a fogantatás után maszkulinizálja a tesztoszteron, és elnyom benne minden nőiességet a MIS hormon. A születés utáni tizenkét hónapban megmarad a magas tesztoszteron-szint, azonban ezt követően egészen a gyermek tizenegy éves koráig alábbhagy az említett hormon működése. Ezt a korszakot nevezzük ifjúkori pauzának. Térjünk azonban vissza a csecsemőkorra! A fiú babákat – az Y kromoszóma génjei miatt – teljesen elbűvölik a geometrikus formák, a tárgyak élei és a mozgás. Éppen ezért nem jellemző rájuk a hosszas szemkontaktus, inkább más felé kalandozik a tekintetük. Nem kell tehát aggódniuk az újdonsült anyukáknak, ha fiuk nem merül el az arcukban, ez genetikai adottságaikból fakad.

Kutatók felfedezték, hogy egy kisfiú hét hónapos korára képes leolvasni anyja arcáról, hogy az mikor mérges, vagy aggódik. Tizenkét hónapos korára azonban immunissá válik ezekre a rezdülésekre, és teljesen figyelmen kívül hagyja őket. Annyira vonzza az izgalom és az áhított tárgy megszerzése, hogy minden kockázatot vállal érte. A helyzet még az apa jelenlétében sem változik. Ami a játékokat illeti, a fiúk ódzkodnak a lányos (vagy lányos színű) játékoktól, és jobban érdeklődnek azok iránt, amelyek versengést vagy mozgást igényelnek. Ez a jellemvonásuk a rajzolásban is megmutatkozik: általános iskolás gyerekekkel végzett kísérletek kimutatták, hogy míg a lányok inkább embereket, állatokat, fákat és virágokat rajzolnak, addig a fiúk művei legtöbbször akciódús jeleneteket, például vonatbalesetet vagy repülőgép-szerencsétlenséget ábrázolnak.

A kamasz


Az ifjúkori pauza elmúltával, a fiúk tizenegy éves kora körül ismét elárasztja a tesztoszteron a szervezetet, melynek hatására száznyolcvan fokos fordulatot vesz az életük, és egészen más dolgok kezdik foglalkoztatni őket. Hadd érzékeltessem a változás mértékét: ha a tesztoszteron sör lenne, egy kilenc éves fiú napi egy pohárral fogyasztana belőle, míg egy tizenöt éves már napi hét és fél literrel! Ez a hormon felel azért, hogy az agy szexuális gondolatokért felelős központjai két és félszer akkorára növekedjenek a hipotalamuszban, mint egy azonos korú lány esetében. Nemcsak a tesztoszteron mennyisége növekszik meg ilyenkor a fiúk szervezetében, hanem a vazopresszin és a kortizol nevű hormonoké is. Előbbi arra készteti őket, hogy kialakítsák saját felségterületeiket, utóbbi pedig stresszhormonként működik.

A fiúk biológiai órája tizenegy éves korukban kezd el megváltozni, tizennégy évesen pedig arra eszmélnek, hogy az ellenkező nemhez képest egy órával később fekszenek le, és ennyivel később is kelnek. Ez így is marad egészen addig, amíg a nőknél be nem következik a menopauza. Nem a biológiai óra eltolódása az egyetlen különbség a lányokhoz képest, a fiúk ugyanis egészen másként érzékelik az arcokat és a hangokat a pubertáskor ideje alatt. A nemkívánatos zajok és a monoton akusztikus ingerek hallatán agyuk hallórendszere automatikusan kikapcsol, és ezzel blokkolja a felesleges hangokat.

A párválasztó férfi


A férfiak átlagosan tizennégy szeretőt akarnak megismerni életük során, míg a nőknél ez a szám csupán egy vagy kettő. Kutatások kimutatták, hogy a férfiak elsősorban azokra a nőkre figyelnek fel, akiknek nagy melle, vékony dereka, lapos hasfala és széles csípője van. Ezek a tulajdonságok ugyanis azt tükrözik, hogy az illető hölgy fiatal, egészséges és készen áll az anyaságra. A kellemes látványon kívül nagy szerep jut az illatoknak is, mivel a genetikailag összeillő párok egymás szagát találják a legvonzóbbnak. A legújabb felmérések szerint, ha egy férfi szexuális vonzalmat érez egy nő iránt, akkor az első adandó alkalommal nemi kontaktust szeretne létesíteni vele. Akár egy hét várakozás is végtelenségnek tűnhet.

Íme, egy-két trükk, amit a férfiak bevethetnek a siker érdekében! Az, hogy az urak meghívják a hölgyeket, és kifizetik a nők részét, ma már bevett udvariassági szokás. Érdemes azonban vigyázni, mert akadnak olyanok, akik cserébe ellenszolgáltatást várnak a hölgyektől. Ennek alapjául az ún. „szexért hús elv” szolgál. A párválasztó főemlősöket vizsgáló biológusok kimutatták, hogy a nőstények azzal a hímmel közösülnek többet, amelyik élelmet hoz nekik. Ha ezt kivetítjük az emberekre, azt mondhatjuk, hogy ha a férfi átvállalja a nő költségeit, azzal a nő a férfi „adósa lesz”, és az adósságot esetlegesen törlesztenie kell. A másik párválasztási stratégia, amelyre a nőknek oda kell figyelniük, az, hogy négyből három férfi hajlamos megmásítani az igazságot annak érdekében, hogy kiszemeltjét rávegye a nemi kontaktusra. A hazugság tárgya leggyakrabban a vagyoni, társadalmi vagy üzleti státusz, illetve a baráti kapcsolatok.

Az apa


A nők terhessége olyan időszak, amikor nemcsak a kismamák, hanem a leendő apukák hormonháztartása is jelentős változásokon megy keresztül. A szülés előtti utolsó három hétben a férfiak tesztoszteronszintje körülbelül harminc százalékkal csökken, prolaktinszintjük pedig húsz százalékkal megnő. A prolaktin az a hormon, amely felerősíti az apai érzéseket és csökkenti a nemi vágyat. Az ál-illetve szimpátiaterhesség is a megnövekedett prolaktintermelés hatására alakulhat ki. Az újdonsült édesapák hormonszintje a csecsemő hathetes korára kezd el a normálisra visszaállni, a gyermekáldás előtti állapotot viszont akkor éri csak el, amikor csemetéjük már járóképes.

A sírás a törődésre való igény univerzális hívójele, amelyre eltérő az anyák és az apák reakciója. A sírás hallatán mindkettejüknél aktiválódnak a szülői ösztönök, az anyák viszont gyorsabban reagálnak, éppen ezért általában ők érnek oda először a babához. Természetes, hogy az újdonsült apukákban felébred a féltékenység, amiért a gyermek – a szoptatás során kialakuló szoros kötelék révén – kezdetben jobban ragaszkodik édesanyjához. Három hónapos kora után viszont a csecsemő kevesebbet alszik, így több időt fordít interakcióra. Ekkor akcióba lendülhetnek az apukák, és az együtt eltöltött tartalmas idő következményeként kialakulhat a szinkronitás apa és gyermeke között.

Az érett férfi


A férfiak gyakran azzal vádolják a nőket, hogy túlságosan érzelmesek. A nők szerint pedig az írható a férfiak számlájára, hogy érzéketlenek. Ennek oka abban keresendő, hogy a férfiak agya arra van berendezkedve, hogy felmérje a problémát, és megkeresse a megoldást, nem pedig arra, hogy kimutassa együttérzését. Ők így tesznek tanúbizonyságot törődésükről, így próbálnak meg segíteni.

Ötven és hatvanöt éves koruk között a férfiak átesnek az andropauzán, azaz a férfi menopauzán. Ekkor a legfontosabb férfihormonok mennyisége csökken a szervezetben, és a férfiak agya egyre inkább hasonlítani kezd az egykorú nők agyához. Kisebb szerepet tulajdonítanak a szexualitásnak, viszont nagyobbat a gyengédségnek és az összetartozásnak. A nemi aktivitás – bár alábbhagy – nem tűnik el végérvényesen, hiszen egy férfi nemzőképessége élete végéig megmarad. A legfontosabb a jó egészség fenntartása, a kiegyensúlyozott életre és házasságra való törekvés, illetve a gyerekekről, unokákról való gondoskodás lesz. Egy a közelmúltban a Harvardon végzett kutatás szerint a férfiak idős korukra saját céljaikat szolgáló tevékenységekről átteszik a hangsúlyt a család fiatalabb tagjainak jóllétét biztosító cselekedetekre. A férfiak elérkeznek tehát ahhoz a szakaszhoz, amikor az „idős bölcs” szerepét töltik be a családban, aki példaképként állhat a fiatal nemzedék előtt.

Őszintén remélem, hogy cikkem segít a férfiaknak, hogy jobban megismerjék cselekedeteik mozgatórugóit, és ezáltal önmagukat. Továbbá bízom abban is, hogy írásom „útikalauzként” szolgál a hölgy olvasóknak, hogy megértsék fiukat, szerelmüket, édesapjukat, testvérüket vagy barátaikat. Mert sokszor megfeledkezünk róla, hogy mindnyájan egy nézőpontnak lehetünk csak birtokosai, de a másik oldalról talán másként festenek a dolgok.

Sorozatom következő részeként a női agy rejtelmeibe nyerhetnek betekintést!


Felhasznált irodalom:
Brizendine, Louann (2010): A férfi agy. Budapest: Nyitott Könyvműhely
Címkék: apaság, férfi agy, hormonháztartás, nemi szerepek, párválasztás

A blogbejegyzést HÓDI ADRIENN DÓRA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK