=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Racionális döntéselméletek
HÓDI ADRIENN DÓRA
HÓDI ADRIENN DÓRA
- 2017. 03. 09. 12:52

4.jpg

 A racionális döntéselméletek alapja az a feltevés, hogy amikor többféleképpen is cselekedhetünk, akkor rendszerint az összes lehetőség közül a legjobb eredménnyel kecsegtetőt választjuk. De vajon tényleg ilyen egyszerű sémára épülnek életünk döntései? Valóban csak racionális szempontok vezérelnek minket? Az alábbi cikkből kiderül.

 A racionális döntés fogalmának gyökerei a 18. századi Angliába nyúlnak vissza. Jeremy Bentham ugyanis ekkor indította útjára az utilitarizmus, azaz haszonelvűség néven elhíresült társadalomfilozófiai irányzatot. Ennek lényege abban áll, hogy az egyént, mint cselekedete szubjektív hasznosságát mérlegelő lényt képzeli el. Az eszmerendszer a szerint méri tetteink helyességét, hogy azok mennyire járulnak hozzá saját vagy az általunk képviselt csoport boldogságához, vagyis mennyire hasznosak arra nézve. Bentham főként korának törvényeit és intézményeit kívánta hasznossági szempontból górcső alá venni. Ezeket az ún. legnagyobb boldogság elve szerint analizálta, azaz azt vizsgálta, hogy az adott intézmény mennyiben mozdítja elő a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Fontos hangsúlyozni, hogy a filozófus szerint a hasznosságelv ténylegesen alkalmazható a valóságban, ugyanis bármely tettről eldönthető, hogy előnyösebb avagy hátrányosabb-e egy adott szituációban a végrehajtása.

Az utilitarizmus szolgált alapjául a klasszikus közgazdaságtan emberképének, a homo oeconomicusnak. Eszerint az ember racionálisan gondolkodik, és minden cselekedete a haszonmaximalizálás valamint kárminimalizálás jegyében megy végbe. A homo oeconomicus célja tehát, hogy a lehető legkisebb befektetéssel – legyen az akár pénz, idő vagy energia – a lehető legnagyobb hasznot érje el. Másként képzeli el az emberi cselekvést a szociológia, amely a homo sociologicus emberképéből indul ki. Eszerint az egyén tevékenységében a társadalmi normákhoz, és az azok hátterében meghúzódó értékekhez igazodik. 

Nem tulajdonít ekkora jelentőséget a társadalmi hatásnak a pszichológia, a homo psychologicust ugyanis jelentős mértékben tudat alatti motívumok irányítják, amelyek erősebbek mind a haszonmaximalizálásnál, mind a normakövetésnél. Végül pedig fontos megemlíteni a politikatudomány koncepcióját is, miszerint az egyént alapvetően a hatalom megszerzése és megtartása motiválja. Ezt az emberképet nevezzük homo politicusnak. Ez a négy típus a valóságban sosem fordul elő tisztán önmagában, mindig egymással keveredve figyelhető csak meg. Hozzá kell azonban tenni, hogy legtöbbször a négy közül az egyik fölényre jut. Az üzletemberekben például valószínűleg a homo oeconomicus győzedelmeskedik, míg a pszichoterapeutákban minden bizonnyal a homo psychologicus kerekedik felül.

Hasonló a helyzet Max Weber cselekvéstipológiájával is, amelyben a cselekvés négy típusa kerül megkülönböztetésre. A célracionális, az értékracionális, a tradicionális és az érzelmi-indulati cselekvés mind csupán absztrakció. Önmagukban sohasem fordulnak elő, csak egymással keveredve. A célracionális cselekvés lényege, hogy az egyén a cselekedetét, mint eszközt használja fel egy adott cél eléréséhez. Ilyen például az, amikor valaki úgy dönt, hogy vonatra ül a vágyott hely elérésének céljából. Az értékracionális cselekvés kevesebb hangsúlyt fektet az eszköz-cél viszonyra, a tevékenységet itt valamilyen eszme, hit irányítja. Értékracionális cselekvést hajt végre például az, aki vallási meggyőződésből köt házasságot. A tradicionális cselekvést a hagyomány, a megszokás határozza meg. Ide sorolhatóak a napi rutincselekvések, mint a kávézás vagy a fogmosás. 

A legkevésbé racionális, leginkább értelemmentes cselekvéstípus pedig az, amit az érzelmeink, indulataink vezérelnek. Ilyen többek közt a veszekedés vagy a verekedés. Weber elméletének hiányossága, hogy figyelmen kívül hagyja a káros szenvedélyből fakadó viselkedést. Vegyük példaként a drogfüggőséget!  Ha valaki függővé vált, és nem tudja beszerezni szokásos kábítószer-adagját, akkor cselekedeteit ez a hiány fogja vezérelni, és mindent megtesz majd annak érdekében, hogy megszerezze a szükséges mennyiségű drogot. Tetteinek céljait ez esetben nem maga a cselekvő határozza meg, hanem a szervezete által előidézett pszichológiai állapot dönt. Weber tipológiája erre az esetre nem alkalmazható.

A racionális döntéselméletek kedvelt területe a politika, a politikusok és a választók magatartása. Megdöbbentő felfedezésre jutunk azonban, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen a racionális választópolgár. A legtöbb olvasó valószínűleg azt felelné, hogy a logikus választói magatartás az, ha a potenciális szavazó elolvassa és összeveti a különböző pártok választási programját, majd eldönti, hogy melyik tartalmazza a számára legkedvezőbb intézkedéseket, és arra a pártra teszi a voksát. Valójában azonban egy ember szavazata annyira keveset nyom a latban, hogy nagyon valószínűtlen, hogy éppen egy szavazat változtassa meg a végső eredményt. A racionális döntés így az, ha nem veszünk részt a választásokon. Gondoljunk csak bele! Oly sok befektetéssel járna a szavazás – például információgyűjtésre, utazásra fordított idő és energia -, és mindehhez képest oly kevés hasznunk lenne belőle, hogy a legértelmesebb elhatározás az, ha egyszerűen el se megyünk szavazni.

Egy másik népszerű terület, ahol nagy szerep jut a racionális döntéselméleteknek, a gyermekvállalás. Két teóriára hívnám fel itt a figyelmet, az egyik Gary Becker, a másik Richard A. Easterlin nevéhez fűződik. Előbbi úgy vélte, hogy a házaspár hasonlóan gondolkodik a gyermekvállalás előtt, mint amikor valamilyen tartós fogyasztási cikk vásárlására készül. Összegzi a gyermekekből származó hasznokat és örömöket, a gyermeknevelés költségeit, valamint a család jövedelmeit, és mindezek alapján dönti el, hogy szeretne-e utódot vagy sem. Az elméletből az következik, hogy két család közül a magasabb jövedelemmel rendelkezőnek lesz több gyermeke. Richard A. Easterlin továbbfejlesztette ezt az elgondolást, és arra jutott, hogy a házaspároknak az életszínvonalra és a gyermekszámra vonatkozó elképzelései, igényei nemzedékről nemzedékre váltakoznak. Pl. 40-50 évvel ezelőtt senkinek nem jutott volna eszébe, hogy egy következő gyermek felnevelésének költségei helyett egy személygépkocsi vásárlása mellett döntsön, ma viszont egyre gyakrabban fordul elő ilyesmi.

Az individuális cselekvésekre vonatkozó elméletek után evezzünk kicsit más vizekre, és merüljünk el a kollektív cselekvés logikájában! Először is fontos tisztázni a játékelmélet fogalmát. Játékelméletnek nevezzük azokat a teóriákat, amelyek a racionális viselkedés kérdését kutatják olyan szituációban, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek potenciális választása. Az egyik leghíresebb játékelmélet a fogolydilemma, melynek kiindulási alapja az, hogy a rendőrség súlyos bűntény elkövetése miatt letartóztat két gyanúsítottat.

A vádemeléshez nincs elég bizonyítékuk, ezért különválasztják őket, s mindkét fogolynak felajánlják, hogy ha vall a másik ellen (aki viszont hallgat), akkor ő hazamehet, a másikat viszont tízévi börtönbüntetésre ítélik. Ha egyikük sem vall, akkor fejenként hat-hat hónapot kapnak, ha mindketten vallanak, akkor hat-hat év a büntetés. A dilemma abból fakad, hogy ha egyik sem vall a másik ellenében, a rendőrség csak kisebb vádat bizonyíthat mindkettejükre, tehát együttesen jobban járnak, ha hallgatnak. Mivel azonban egyikük sem tudja, hogy a másik mit mond, egyénileg mindkettejüknek az éri meg, ha a szabadon bocsátás reményében a másik ellen vallanak. Végül – mivel mindketten beárulják egymást – hat-hat év börtönbüntetésre ítélik őket. Láthatjuk tehát, hogy az egyéni racionalitásból gyakran kollektív irracionalitás következik.

Nincsen összhangban az egyéni és a kollektív érdek akkor sem, amikor az ún. kollektív javakban való részesülésről van szó. Ezek olyan javak, amelyekért mindenkinek fizetnie kellene, aki részesül belőlük, viszont az élvezetükből senkit sem lehet kihagyni. Ilyen például a szemétszállítás vagy a közvilágítás. Szinte mindig előfordul, hogy ezeknek a javaknak a hasznát olyan emberek is élvezik, akik nem járultak hozzá a költségekhez: ők a potyautasok. Az egyéni racionalitás azt diktálná, hogy senki se fizessen ezekért a szolgáltatásokért, hiszen ily módon lehetne a legkisebb befektetéssel a legnagyobb hasznot elérni. Ha azonban így történne, akkor nem lehetne miből finanszírozni a kollektív javakat. Hogyan lehet tehát kivédeni a potyautas-problémát? A válasz az ún. szelektív ösztönzőkben rejlik, azaz olyan rendszert kell kiépíteni, amelynek segítségével kizárhatók a potyautasok. A való életben ezt a funkciót látja el például a BKV-ellenőrök munkája, bizonyos törvények, szabályzatok vagy akár a nyilvános megalázás módszere.

Láthatjuk tehát, hogy a racionális döntések az élet minden területét behálózzák, azonban sokszor érdemes elgondolkodnunk, hogy vajon saját magunk vagy a közösség érdekei-e a fontosabbak, illetve érdemes-e csupán a haszonmaximalizálás elvét szem előtt tartanunk, vagy jobban tesszük, ha értékeket, tradíciókat és érzelmeinket is figyelembe vesszük.


Felhasznált irodalom:

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest
Elster, Jon (1995): A társadalom fogaskerekei, Osiris-Századvég, Budapest
Felkai Gábor - Némedi Dénes - Somlai Péter (2005): Olvasókönyv a szociológia történetéhez 1., Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

A blogbejegyzést HÓDI ADRIENN DÓRA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

faiz - 2018. december 1., Szombat 10:48

memburuk, dan dia beralasan bahwa dia atau ditendang link 5
distributor plat high tensile sm490ya
distributor plat kapal
distributor plat stainless ss304
distributor plat stainless ss310
distributor plat stainless ss316
distributor plat sumihard
distributor round bar besi aisi 440s45c
distributor round bar scm440
distributor steel rail
distributor steel sheet pile
jual astm a283 c
undangan pernikahan kalender
Jual besi hollow
Jual besi hollow
Toko besi siku
Toko pipa besi baja sch 40 sch 80
undangan pernikahan bentuk tas
Supplier Besi H beam
Agen Wiremesh Besi baja
Jual plat kapal besi baja
Pabrik besi beton master steel ms
Supplier besi hollow
Supplier besi hollow
Toko pipa besi baja sch 40 sch 80
Toko besi hollow
undangan pernikahan ada fotonya
Supplier Besi Beton
Toko Wiremesh Besi baja
Supplier plat kapal besi baja
Pabrik besi beton ksty
Toko besi hollow
Toko besi hollow
Toko Plat besi
Toko besi beton Sni Ulir Polos
undangan pernikahan aneh
www.sentrabesibaja.com
Jual Wiremesh Besi baja
Toko plat kapal besi baja
Pabrik besi beton krakatau steel
Agen besi hollow
Agen besi hollow
Toko besi h beam
Toko besi wf baja
undangan pernikahan amplop
Pabrik Welded Beam T beam King Queen Cross Castellated Beam
Harga Wiremesh Besi baja
Agen plat kapal besi baja
Pabrik besi beton jcac
Pabrik besi hollow
Pabrik besi hollow
Toko besi wf
Toko besi unp
undangan pernikahan batik
Pabrik Bondek Cor
Pabrik Wiremesh Besi baja
Pabrik plat kapal besi baja
Pabrik besi beton interworld steel is
Distributor pipa besi
Distributor pipa besi
Toko wiremesh
Toko besi siku
undangan pernikahan murah
Pabrik Atap Spandek Sni
Distributor Besi Siku Baja


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK