=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK


SZEKERES VERONIKA
SZEKERES VERONIKA
- 2017. 03. 10. 17:04

Bűnmegelőzés.jpg

 A cikksorozat befejező részében a „Ne tedd!” elnevezésű bűnmegelőzési program négy kisfilmjéből a 3. és 4. epizód részletes bemutatása olvasható.

 A 3. film címe: Retorzió, mely a családon belüli erőszakról és annak következményeiről szól. Az alapjelenet a következő: egy családban 3 testvér van, és a szülők között mindennaposak a veszekedések, amik gyakran a tettlegességig fajulnak. A fiútestvér megpróbál közbeavatkozni, az édesanyját megvédeni, de őt is megveri az apja. A fiú élete mélyponton van, a tanulási terveiről is lemond, egyetlen pozitívum a mindennapjaiban a barátnője. Viszont vele is konfliktusba kerül, mert azt hiszi, megcsalja őt, miközben csak egy rokonfiúval találkozott. Ezt a helyzetet erőszakkal akarja megoldani, viszont a barátnő próbál a lelkére beszélni, hogy erőszakkal, tettlegességgel nem lehet, és nem is érdemes semmilyen konfliktust sem lerendezni.

 
A látottak alapján lehet egy megfigyelési és megvitatási szempont az, hogy egy vagy két történetet mutat-e be ez az epizód. Hiszen a fiú családja és az erőszakkal átitatott mindennapjai mellett a fiú párkapcsolata és a szülői mintából átvett erőszakos viselkedése mindenképpen összefügg. A megbeszélés során érdemes kitérni az erőszak kérdéskörének általános megítéléséhez, mit tekintenek a gyerekek erőszaknak? Valamint, azt is ajánlott tisztázni, hogy az erőszak az élet velejárója, de gyakran tragédiához vezethet. Ugyanakkor a saját frusztrációnk és mások feszültségei kezelhetőek, a kezelésmódok megtanulhatók, de ahhoz nem kevés önismeretre, idő- és energiaráfordításra van szükség.
 
A családon belüli erőszak az erőszak egy speciális formája. Alapvető ellentmondás társul hozzá, hiszen hogy válhat két, egymáshoz közel kerülő és egymást szerető ember egymást gyötrő, kínzó, egymásnak (testi és lelki) fájdalmat okozó személlyé? Érdemes a gyerekeket erről is megkérdezni: hogy látják azt a folyamatot, ahogy a szerelemből, „rózsaszín szemüveges” időszakból egy feszültségekkel és veszekedésekkel teli, mindennapos fájdalmat okozó és átélő hétköznapok következnek? Valamint, az egyenrangú párkapcsolat hogy válik egy alá-, fölérendeltségi viszonnyá?
 
A 4., és egyben utolsó epizód címe: Gyilkos játék. Az alaphelyzetben azt látjuk, hogy a főszereplő fiú életét a játékszenvedély teszi ki. A barátnője próbálja lebeszélni erről, szakítással is fenyegetőzik, de ez sem hat a fiúra. Uzsorakölcsönt vesz föl, de azt is eljátssza, így a játékgépek kiürítésével akar pénzhez jutni. Az akció közben azonban megjelenik a tulaj, akit először leüt, majd megszúr, és aki belehal sérüléseibe. Mikor a rendőrség megjelenik, megtalálják az elkövető személyi igazolványát, ami menekülés közben csúszott ki a zsebéből, és így felelősségre tudják vonni.
 
Ez egy rendhagyó epizód, mivel egyrészt ez a leghosszabb, másrészt a történet tanulságát a főszereplő elkövető, Dávid fogalmazza meg a film végén. Több megvitatandó témakört is láthatunk. Az első ilyen a játékszenvedély, aminek megbeszélése, jellemzői, elemzése a „Drogcsúszda” c. epizódra építhető, hiszen mindkét rész a függőségekről is szól. Itt szabadabban bánhatunk a gyerekek saját élményeivel is, hiszen a szenvedélyek eme formája talán a legkevésbé kényes: internetes, multiplayer-es játékok, tippmix, lottó, egyéb fogadásos- és hazárdjáték stb. Ugyanakkor mindenképpen javasolt különbséget tenni a játék önmagáért való szeretete és a játék mint pénzszerzési lehetőség között. 

Valamint, érdemes beszélni arról is, hogy a függőség- és szenvedély-igény minden ember sajátja, hiszen függünk szüleinktől, családtagjainktól, barátainktól, szerelmi partnerünktől stb., de egyrészt, a szenvedély-igényt társadalmilag hasznos formában is ki, illetve meg lehet élni, másrészt nem egyértelmű, hogy hol a határ. Mikor válik egy alapvetően hasznos szenvedély, egy valakitől, valamitől való függés károssá? Ennek az epizódnak a végső kérdése a gyilkosság elkövetésén keresztül a következő: cselekedeteink és annak következményei meddig jóvátehetők, mi az, amiért még lehet bűnhődni és feloldozást nyerni, és mi az, ami már jóvátehetetlen? És mik azok a pontok a filmben, amik menekülési lehetőséget kínálnak a fiú számára?
 
A cikksorozat alapjait szolgáló epizódok megtekintése és feldolgozás a program célszerű hasznosítását jelentheti a fiatalok mint célcsoport tekintetében. Ha felismerjük az igényt, az aktualitást és a lehetőséget ebben, akkor már tettünk annak érdekében, hogy pl. áldozatból ne legyen elkövető, hogy ne sokasodjanak, hanem inkább csökkenjenek a bűncselekmények vagy akár a függőségben szenvedő fiatalok száma. Valamint ezzel a preventív – és olykor interventív – munkával elérhetjük, hogy ezeket a mára már mindennapossá váló konfliktusos helyzeteket ne tabuként kezeljük, hanem merjünk beszélni róla.
 
Forrás:
Cseres Judit (2007): Módszertani segédlet az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány NE TEDD! Programja alkalmazásához. Fresh Art Design Kft., Budapest

A blogbejegyzést SZEKERES VERONIKA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK