
A korosztály 30%-a rendszeres dohányos volt. A megkérdezettek 90%-a már ívott alkoholt, illetve 30% már több mint 20 alkalommal fogyasztott szeszes italt. Paksi (2007) ismertetett egy 2001-es és egy 2003-as vizsgálatot, amelyek 18-53 éves korosztályok droghasználati szokásait vizsgálták. Az eredmények alapján a fent említett korosztályból 7,5% fogyasztott valamilyen illegális kábítószert, míg ez a szám 2003-ra 11,1%-ra nőtt. Eredményeik szerint 2001-ben a felhasználok egy harmada már 17 éves kora előtt kipróbált valamilyen bódító szert, míg 2003-ba már 2/5-ük. A legelterjedtebb illegális tudat-módosítok csökkenő sorrendben: marihuána 16,7 (az előbbi szám a prevalencia értéket jelöli), ecstasy 5,3, amfetamin 4,3, LSD 2,9, kokain 1,3, egyéb ópiátok 0,7, heroin 0,6, egyéb drogok 0,5, crack (ez a kokain egyik fajtája) 0,5. A kutatók az eredményeiket összevetették Ranschburg (2010) által idézet 1995 évi kutatással. Ez alapján jelentősebb növekedés volt tapasztalható a marihuána, LSD, amfetamin, ecstasy esetében az ezredfordulóig. Utána már csak a marihuána fogyasztás nőt drasztikusan.
Más kutatások az itthoni drogérintettséget hasonlították össze a többi európai országéval. Paksi (2007) szerint a magyar népesség a marihuána érintettsége 10%, amivel 14 európai ország közül a harmadik legkevésbé fertőzött országnak számítunk. Az ecstasy, az amfetamin és az LSD előfordulása alapján hazánk a középmezőnybe található. Továbbá itthon az ecstasy és a kokain elterjedtsége kisebb, mint a többi európai országban. A szerző szerint a kannabis fogyasztási piramisa szignifikánsan meredekebb, mint a kontinens többi állama esetén, illetve a folyamatos fogyasztási ráta magasabb, mint a többi országban. Ebből az következik, hogy azok a magyar felhasználók, akik már egyszer kipróbáltak valamilyen szert, azok nagyobb valószínűséggel ismétlik meg ezt a tevékenységet, mint más európai fogyasztók. E mögött az állhat a kutatók szerint, hogy itthon 90-es évektől kezdődően lehetet viszonylag könnyen kábítószerhez hozzájutni, vagyis nálunk a szerhasználtnak rövidebb a múltja, azaz a fiatalok többsége 1990-2000 közötti időszakban fogyasztott először kábítószert. Ezzel szemben Nyugat Európában már korábban hozzá lehetett jutni ezekhez, vagyis a fiatalok nem ebben az időintervallumban próbálták ki ezeket, hanem már korábban.
Gerevich (1997, idézi Demetrovics, 2007, 313. o.) szerint a korai pszichoanalitikus elméletek szerint a drogfogyasztás egy örömszerző tevékenység, ami legtöbbször az oralitáshoz köthető. Wurmser (1974, idézi Demetrovics, 2007, 313. o.) szerint a drog hatására a személyek egy regresszív állapotba kerülnek, amelynek során korábban elfojtott nárcisztikus vágyaikat kielégíthetik. Más pszichoanalitikusok ezzel szemben a szerhasználatot egy sajátos elhárító mechanizmusként értelmezték. Ez alapján Glover (1932, idézi Demetrovics, 2007, 314. o.) szerint a fogyasztó kivetíti saját konfliktusait a drogra és ezzel próbálja megvédeni magát az énjének a széteséstől. Az ujjbab elméletek a drogfogyasztást egy ön-gyógyszerezési folyamatnak fogják fel. Khantzian (1985, idézi Demetrovics, 2007, 318. o.) szerint a drog fogyasztás egy tudattalan választás eredménye, melynek az a célja, hogy a megoldhatatlannak tűnő problémákat kezelni tudja az én. Továbbá az egyes drogok, mint az ópiátok képesek csökkenteni az agressziót (ennek pszichofarmakológiai okai vannak). A szerző szerint az ezeket a szereket használókra nagyfokú agresszió jellemző, vagyis az ópiumfogyasztás képesé teszi az egyént, hogy a belső pszichológiai dezorganizációit orvosolni tudja. Szerinte ez a folyamat az összes többi szernél is megfigyelhető, vagyis a drogokat a használók azért fogyasztják, hogy belső pszichológiai problémáikat enyhítsék.
Ranschburg (2010) szerint a droghasználat a személyiség fejlődésre legerőteljesebben a serdülő és a fiatal felnőtt korban képes hatni, mivel ehhez az életkorhoz köthető a felnőtté válás, ami egyébként is egy krízist jelent a személy számára. Az ezzel való könnyebb megküzdést segíti a szerhasználat, viszont az ettől kialakuló függőség együtt jár az agresszió növekedésével, amitől az egyén könnyen kriminalizálódik. Ennek az oka, hogy anyaghasználat megbontja a normális pszichológiai fejlődést, aminek hatására az egyén azt fogja elsajátítani, hogy a problémákat egyedül erőszakos módon lehet elintézni. Ezek hatására gyakran kerülnek konfliktusba az iskolában, így az átlagnál hamarabb hagyják abba tanulmányaikat. Emellett gyakorivá válnak az összeütközések a családtagokkal, illetve barátokkal, ettől a szerhasználó elköltözik otthonról, illetve új baráti társaságba kerül, vagyis a személy társas identitása megváltozik. A rendszeres szerhasználat gyakran együtt jár depresszióval, illetve növekszik a szorongás szintje, ami több esetben öngyilkossághoz vezet.
Hollósy-Vadász Gábor
Hozzászólások:
cora - 2019. február 1., Péntek 15:16
ecco
basket adidas
supreme shirt
new balance
air max
air jordan
adidas stan smith
salomon speedcross
stussy
mizuno shoes
levi's
nine west shoes
nine west outlet
converse
air max
supreme shirt
new balance
bose speakers
basket balenciaga
north face vest
fjallraven
jordan shoes
nmd
kate spade purses
nmd
nike air max
timberland shoes
pandora
stussy hoodie
fila
fjallraven
lebron james shoes
bose
geox shoes
womens converse
levis jeans
jordan shoes
puma suede
clarks shoes
geox
north face outlet
air max 270
adidas zx
nike shoes
chaussure salomon homme
puma shoes
adidas eqt support
jordan space jams
nike air max
new balance
nike basketball
skechers shoes
mens basketball shoes
coach handbags
vans
ultra boost uncaged
yeezy supply
kd shoes
skechers shoes
salomon running shoes
jordan shoes
nike shoes
adidas outlet
converse femme
yeezy
nike shoes
adidas shoes
mizuno
kate spade
kate spade handbags
nike air max
adidas ultra boost