=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Motivált felejtés
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2017. 11. 12. 12:42

forgetting-can-make-you-smarter-jpg-5a08339b184bb.jpg

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) szerint gyakran vágyunk arra, hogy bizonyos dolgokat (pl. életesemények) minél hamarabb elfelejtsünk.

Előfordul, hogy olyan tárgyakkal találkozunk, melyek kellemetlen emlékeket idéznek fel bennük, ehhez kapcsolódóan negatív érzelmeket élünk meg (pl. szomorúság). Ezekre a helyzetekre az jellemző, hogy az emlék előhívása nem tudatosan történik, ekkor tudatosan próbáljuk kitörölni az emléket, illetve a feltörő emlék leállításával blokkolni az emlékhez kötődő negatív érzelmeket.

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) azt is megemlíti, hogy motivált felejtésnek a pozitív torzításban is fontos szerepe van. A fogalom arra utal: ahogy idősödünk sokkal több pozitív dologra emlékszünk, mint negatívra, vagy semlegesre. E-mögött az áll, hogy a negatív emlékek ugyan bekerülnek a memóriába, de az előhívásuk gátlás alá kerül. A jelenség már gyermekkorban is megjelenik, majd fokozatosan erősödik. A jelenség mögött egy pszichológiai mechanizmus is meghúzódik: az idősödés során érzékeljük, hogy egyre közeledik az élet vége, ezzel párhuzamosan egyre többet foglalkozunk a pozitív jóllét fenntartásával és egyre kevesebbet törődünk a jövőbeni célok megvalósításával. Ennek az eredménye, hogy az érzelmi szabályozásunk fejlődik, ami összefügg az emlékek kontroljával.

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) alapján a motivált felejtés egyik eleme az irányított felejtés. Ez arra a kísérleti helyzetre vonatkozik, amikor valakit direkt arra kérnek, hogy felejtsen el újjónan megjegyzet dolgot. A másik eleme a kontextus változás. Ez arra utal, hogy az a kontextus, melyben az emléket megjegyeztük javítja annak előhívását, míg az ellentétes kontextus rontja az előhívást. Gyakran, emiatt kerülünk el bizonyos helyzeteket, nem akarjuk, hogy az adott kontextus újra előhívja a kellemetlen emléket pl. arra is motiválhat bennünket, hogy elköltözzünk onnan, ahol egy szőrnyű eseményt átéltünk.

Baddely, Eysenck, és Anderson (2010) felhívja a figyelmet az emlék szándékos elnyomására. Egyes esetekben nem tudjuk elkerülni, azokat az ingereket, melyek a kellemetlen emlék előhívását segítik. Ebben az esetben megpróbáljuk az előhívást meggátolni ez különösen lényeges az emberi kapcsolatok pl. párkapcsolatok esetében. Az emlékezet ilyen kontrollmechanizmusát hívják kognitív kontrollnak. Ennek során megakadályozzuk, hogy a nemkívánatos gondolataink elérjék a tudatos szintet.

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK